Az előző blogbejegyzésben már áttekintettük a tulajdoni lap lényegét és változatait. Most picit jobban belemélyedünk a tartalmába és hogy miért annyira fontos, hogy adás-vétel előtt lekérjük a kiszemelt ingatlan adatlapját.
Tények és jogok
Ez a dokumentum minden adatot és jogot tartalmaz az ingatlan múltjával és jelenével kapcsolatosan. Így minden hitellel, jelzáloggal, haszonélvezeti joggal kapcsolatos információ szerepel rajta, ahogyan az is, ha a jogosult még kiskorú vagy vele szemben felszámolási eljárás zajlik, vagy akár bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás van rajta, vagy építési tilalom, kisajátítás, elidegenítési tilalom, perek és büntetőeljárás, árverés, zárlat, bármilyen eljárás felfüggesztés, környezetkárosodás – valamint minden olyan jog és tény, melynek bejegyzését törvény rendeli el.
A tulajdoni lapon szereplő tulajdonosok mindegyikével érdemes tárgyalni, mert nem biztos, hogy mindenki ugyanolyan feltételekkel adná el a lakást, és persze érdemes először azt tisztázni, hogy a többiek beleegyeztek-e abba, hogy a lakást értékesítsék, és van-e erről bármilyen aláírt dokumentum vagy meghatalmazás.
Akkor is fontos, hogy ellenőrizzük az ingatlan tulajdoni lapját, ha mi vagyunk az eladók, mert könnyen előfordulhat, hogy lehetnek a tulajdoni lapon olyan terhek vagy tartozások, amik meghiúsítják az adásvételt. Akár olyan régi kölcsön is szerepelhet rajta, ami rendezve lett, de a bejegyzés nem lett róla törölve.
A bejegyzésekért és a törlésekért is fizetni kell, viszont még mindig sokkal kevesebbet, mintha utólag akarnánk rendebe tetetni az adatokat a tulajdoni lapon.
Méret
A leggyakoribb eltérés a tulajdoni lapon az ingatlan méretével kapcsolatosan szokott adódni. A valós négyzetméter akkor lehet fontos, ha például a terasz be lett építve és ez nem lett átvezetve a tulajdoni lapon. Ha készpénzes a vevő, lehet, hogy emiatt fog az árból alkudni.
Tulajdoni lapon lakás esetén látjuk a méretet, családi ház és egyéb típusú ingatlan esetén csak a telek mérete van rajta feltüntetve.
Arra, hogy egy családi ház esetén hogyan tudjuk megállapítani, hogy minden rendben van-e a ház méretével, egy külön bejegyzésben térünk ki.
Mi mennyibe kerül?
A tulajdoni lap első része (három részből áll összesen) tartalmazza pontos címet, településnevet, az irányítószámot, a pontos területet, a telek és a ház méretet, a szobák és félszobák számát is, hogy kül- vagy belterületről van-e szó a lekért ingatlan esetében, valamint, a művelési ág is (szántó, kert, erdő, rét, legelő vagy szőlő, halastó).
Ezt a részt magánszemély havonta 20 alkalommal ingyenesen kérheti le ügyfélkapun keresztül. Amennyiben ügyfélkapuval nem rendelkezik, a földhivatalban kérhető betekintés vagy akár másolat a tulajdoni lapból.
A nem hiteles tulajdoni lap teljes változata 1.000 Ft, amely tartalmazza a második- és harmadik részt is. Kétféle nem hiteles tulajdoni lap létezik: a teljes és a szemle, áruk egyforma. A teljes szemle az előzményeket is tartalmazza, tehát pontosan meg tudjuk nézni az ingatlannak kik voltak a tulajdonosai, milyen terhek voltak rajta. Egy fekete vonallal vannak áthúzva a már törölt tartalmak. A szemle, ami igazán lényeges, ezen csak a friss és aktuális tartalmak vannak feltüntetve.
A hiteles papír alapú tulajdoni lap 6.250 Ft.
Összefoglalás
Elmondható, hogy a tulajdoni lap – habár elsőre bonyolult dokumentumnak tűnhet – elengedhetetlen része az ingatlan adás-vételének. Amint birtokunkba került az ingatlan, igyekezzünk az előírásoknak megfelelően vezetni az adatlapját, hiszen utólag jóval bonyolultabb rendezni a rajta szereplő információkat.
Jótanács: nem csak vásárlásnál, de bérlésnél is célszerű rápillantani a tulajdoni lapra, hogy biztosan elkerüljük a „meglepetéseket”.
Paor-Smolcz Renáta