Korábbi bejegyzéseinkben már kiveséztük, hogy az ingatlan adásvételéhez elengedhetetlen tulajdoni lap mire szolgál, milyen részei vannak, valamint, hogy milyen információkat tartalmaz. Szó volt arról is, hogy ez a dokumentum megmutat minden olyan tényezőt is, amely befolyásolhatja az eladást. Ha valamilyen „teher” vagy „jog” szerepel a tulajdoni lapon, akkor az hatással lehet a procedúra hosszára, a hitelfelvételre és még számos más részletre.
Minden olyan adat, ami a terhekkel kapcsolatos, a tulajdoni lap harmadik részében található, ahogy az is, hogy mikor került rá az a bizonyos teher. A legáltalánosabb teher, amivel találkozni szoktunk az a banki hitel, ami önálló jelzálogjogként szerepel, ennek jogosultja a bank. Ez párosul elidegenítési és terhelési tilalommal is. Tehát, amíg az értintett ingatlan nem lesz tehermentes, a tulajdonjog nem ruházható át.
Szerepelhet végrehajtási jog is az ingatlanon – ez abban az esetben fordul elő, ha a jelzáloghitel felmondásra került már– tartozás esetén. Ez picit megnehezíti a procedúrát, mert ha a végrehajtó felé is van tartozás, mindenképpen ügyvéd segítségére lesz szükség. Ha a vételár tudja fedezni a tartozást, akkor egyszerűbb a helyzet, ezt mindenképp tudnunk kell adásvételi szerződés előtt.
Több tulajdonos esetén pontosan tudjuk a tulajdoni lapból, hogy a jelzálog/ végrehajtás/egyéb teher pontosan kié, hiszen egy utalást találunk, ami pontosan megmutatja nekünk kit illet a teher.
Ismerős lehet a haszonélvezeti jog is. Sokszor előfordulhat abban az esetben, amikor a szülők a gyermekekre íratják az ingatlan, azonban ők szeretnének rendelkezni arról, amíg öröklésre nem kerül a sor. Senki nem szeretne ingatlant venni egy kedves haszonélvezővel, így mindenképp bizonyosodjunk meg arról, hogy a haszonélvező erről a jogáról hajlandó-e lemondani az adásvételkor. A haszonélvezet nem örökölhető, azonban egy egyszerű képlettel az értéke kiszámítható. Értéke függ a haszonélvező életkorától.
Egy kevésbé „híres” jog a vezetékjog. Közmű szolgáltató él vele annak érdekében, hogy mindig hozzá tudjon férni a telken lévő egységükhöz. Ehhez hasonló a bányaszolgalmi jog, amelyet akkor láthatunk a tulajdoni lapon, ha például vezeték húzódik a portánk alatt.
A szolgalmi joggal legtöbbször zártkerti ingatlanok esetében találkozhatunk, amikor egy olyan úton tudunk megközelíteni egy ingatlant, ami magánszemélyhez tartozik. Ilyenkor a szolgalmi jog jelzi, hogy ezen az úton (még ha magántulajdon is,) a szomszédos ingatlanokhoz biztosítva van annak tulajának a bejárása.
Az özvegyi jog nagyon sokszor marad a tulajdoni lapon akkor is, ha már az özvegy ki is van fizetve. A törlőhatározatot a földhivatalban kell bemutatni a hagyatéki eljárás során.
Abban az esetben, ha valaki örököl egy ingatlant, majd szeretné azt eladni, minden esetben meg kell várni, amíg a hagyatéki eljárás zárul, az örökös már nem csak széljegyen szerepel, hanem bejegyzett tulajdonosként. Ez akár fél évig is eltarthat. Van lehetőség előszerződésre, melyben lefektetik a felek, hogy a hagyatéki eljárás végén milyen feltételekkel kötnek majd végleges adásvételi szerződést.
Ha a tulajdonos kiskorú, a gyámhivatalt kötelező bevonni az ügyletbe, ez az ügyvéd feladata lesz. A vételár ilyenkor minden esetben a gyámügy felügyeletével költhető újra el. Az egész procedúra egy-két hónapot is igénybe vehet.
Ezek voltak a legtöbbször elforduló témák az ingatlan tulajdoni lapjával kapcsolatban. A következő részben a térképmásolat fontosságáról fogunk mesélni.
Paor-Smolcz Renáta